Jackson Pollock

The borders of the infinities | A végtelen határai

Painting and life of Jackson Pollock

Jackson Pollock with his painting ‘Convergence’ 1952

Amikor a világűrt, a kozmosz titkait szemléljük, hatalmába kerít bennünket a végtelen iránti, félelemmel vegyes csodálat. Felfoghatatlan és érzékelhetetlen távlatok nyílnak meg, és fokozottabban éljük át, hogy milyen apró pont is a mi bolygónk ebben a végeláthatatlan rendszerben. Jelentéktelennek tűnő részlet, de nélküle felbomlana a kozmikus térben létező, kaotikusnak ható, égitestek közötti egység. Az összefüggések számunkra szintén átláthatatlanok, mégis a világegyetem rendszerének logikáját feltételezzük, és meggyőződéssel hisszük. Nincs bizonyíték. Elég annyi, hogy létezünk.

Peggy Guggenheim and Jackson Pollock in front of Pollock’s Mural (1943)

in the first-floor entrance hall of Guggenheim’s residence, 155 East 61st Street, New York ca. 1946

Amikor Jackson Pollock (1912-1956) festményeit nézem, mindig úgy érzem, hogy az univerzum titkaiba tekinthetek be általuk. Nem a kozmosz egy szegmensét látom megjelenni vásznain, hanem a határtalan végtelent. Pollock beláthatatlan és mérhetetlen perspektívákat, kozmikus méreteket képes egyetlen téglalapnyi felületbe sűrítve megjeleníteni. Ugyanakkor kusza vonalakból, pöttyökből és foltokból felépülő kalligrafikus kompozíciói a véletlen és a tudatos metszéspontjaiban keletkeztek. Esetlegesnek tűnik a felbolydult vonalkötegek és a szétfröccsenő cseppek halmaza, ugyanakkor a képfelületen egységes egészként jelenik meg a kész mű. Mint, ahogy véletlennek tűnhet csurgatásos festői módszerének megtalálása is. Ennek lényege, hogy az ecset a kép felületével közvetlenül nem találkozik. A festék a művész kéz-, kar- és testmozdulatait követő nyomokat hagyva rácsorog vagy fröccsen a hordozófelületre.

Jackson Pollock (American, 1912–1956) | Alchemy 1947
Oil, aluminum, alkyd enamel paint with sand, pebbles, fibers, and wood on commercially printed fabric 114.6 x 221.3 cm
The Peggy Guggenheim Collection, Venice


Childhood and falmily

Jackson Pollock 2 years old feeding ducks 1914

Paul Jackson Pollock at age 16 1928

Jackson Pollock with his brother Charles in New York 1930

A források szerint 1947 januárjában történt, hogy Pollock erre a technikára rátalált. Miközben egyik képén dolgozott, a festékes doboz mellett tartott ecsetjéről az olajfesték a földre csorgott. Ezzel a véletlenül felfedezett festésmóddal Pollock azt az adekvát formát találta meg, amit műveinek tartalmához már régóta keresett. Földre fektetett vásznaira tehát csöpögtette, fröcskölte, illetve öntötte a festéket, így szabadon örvénylő konfigurációk jöttek létre. A kínai festők munkamódszere, illetve az amerikai indiánok mágikus képeinek születése is hasonló. Pollock festményeinek egy részén a távolkeleti írásjelek kalligrafikus vonalvezetése meditatív, ugyanakkor könnyed és letisztult kompozíciót eredményez. Más műveken az egymásra halmozott festékgubancok egymást fedve, sűrű rétegekben plasztikusan is kiemelkedő, vibráló faktúrát hoznak létre. A spontán gesztusok és a „tiszta festészet” egyesült Pollock kompozícióiban, és az absztrakt expresszionizmus kezdeményezőjeként tartják számon.

Jackson Pollock (American, 1912–1956) Untitled ca. 1948–1949
Dripped ink and enamel on paper 56.8 x 76.2 cm
The Metropolitan Museum of Art, New York

2005-ben, egyik első felfedezője és mecénása, Peggy Guggenheim egykori velencei villájában működő múzeum időszaki kiállítótermeiben volt látható egy tárlata. A Velencei Biennáléra időzített kiállítás annak is emléket állított, hogy Európában először éppen az 1948-as Biennálén, a Peggy Guggenheim Gyűjteményt bemutató Görög Pavilonban láthatta a közönség Pollock műveit. 1950 nyarán pedig a velencei San Marco téren található Museo Correr adott otthont Pollock első önálló európai tárlatának.

Jackson Pollock reading 1943
Photo by Reuben Kadish

A 2005-ös retrospektív kiállítás közel nyolcvan, kifejezetten papír alapú festményt vonultatott fel, és elsősorban nem a Guggenheim Gyűjteményből mutatott be válogatást. A kiállított anyag kronologikusan követte végig Pollock pályáját, egészen korai szürrealisztikus tájképeitől (az 1934–1938 közötti időszakból), a harmincas évek végén, negyvenes évek elején festett, főként Picasso formavilágára emlékeztető elemekből képzett, felbolydult kompozícióin keresztül, egészen az 1947 után készült gesztusszerű faktúrákkal kialakított kalligrafikus alkotásokig. A bemutatott festményeken jól nyomon követhető volt az a folyamat, amelyben az apró alkotórészekből felépített nyüzsgő kompozíciókat lendületes vonalak fogják össze. Néhol egészen behálózzák, máskor hol elvékonyodó, hol megvastagodó sávokként, vagy szigetekként teremtenek összeköttetést a különálló formák között. A réteges képszerkesztés szintén folyamatosan megfigyelhető Pollock munkamódszerében.


Together in marriage, love and art

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner in Pollock‘s studio 1949

Tehát, akármilyen banálisan esetlegesnek is tűnik, ahogy ezt a festésmódot Pollock, a földre csöpögő festék révén felfedezte, éppen annyira törvényszerű is, hogy mindez bekövetkezett. Ahogy a kiállított képek is bizonyították, ezzel a módszerrel Pollock csupán ledöntötte azt a falat, amely technikailag állt kifejezésmódjának útjában. A kicsi elemekből épülő, réteges faktúra, a káoszban rendet teremtő erővonalak jelenléte a képfelülettől eltávolodó ecset által tudtak még inkább megszabadulni a kötöttségektől. Megmozdultak és elemelkedtek a felszíntől. Lebegő, kavargó faktúrákká váltak. Utat nyitnak a végtelenbe, miközben folyton határainkkal szembesítenek. Aztán magukba szippantanak. Elragadnak, akár az örvény.

Jackson Pollock (American, 1912–1956) | Number 28 1950
enamel on canvas 173 x 266.7 cm
The Metropolitan Museum of Art, New York

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner

Jackson Pollock (American, 1912–1956) | Untitled ca. 1950
Ink on paper 47.9 x 63.1 cm
MoMA The Museum of Modern Art

Lee Krasner and her husband Jackson Pollock and their dog in Pollock‘s studio 1950
Photo by Larry Larkin

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner 1949
Photo by Wilfrid Zogbaum

Jackson Pollock (American, 1912–1956) | Number 18 1950
Oil and enamel on Masonite 56.0 x 56.7 cm
Solomon R. Guggenheim Museum, New York

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner with theirs dog at their Long Island home 1950s

Jackson Pollock with his dogs Gyp and Ahab

Jackson Pollock with his dog Ahab

Jackson Pollock (American, 1912–1956) | White Light 1954
Oil, enamel, and aluminum paint on canvas 122.4 x 96.9 cm
MoMA The Museum of Modern Art, New York

Jackson Pollock cooks with his wife, the artist Lee Krasner, and his mother, Stella Pollock in the kitchen of his home in Springs, in East Hampton, N.Y. 1950Jackson Pollock dries dishes after his wife, painter Lee Krasner washes them in the kitchen of their farmhouse 1949

Jackson Pollock 1949
Photo by Arnold Newman

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner in his studio 1950

Jackson Pollock (1912–1956) | Autumn Rhythm [Number 30] 1950
Enamel on canvas 266.7 x 525.8 cm
The Metropolitan Museum of Art, New York

Jackson Pollock with his Artwork ‘Number 9’ 1949
Photo by Arnold Newman

Jackson Pollock (American, 1912–1956) |  Summertime: Number 9A 1948
enamel paint and commercial paint on canvas 84,8 x 555 cm – Tate, London

Jackson Pollock 1951

Photo by Hans Namuth

With Pollock’s painting at Metropolitan Museum of Art, New York 2016

The feet & boots of Jackson Pollock

Jackson Pollock and his wife Lee Krasner in his studio 1950

Mit szólsz hozzá?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.