SZEIFERT JUDIT
Az örök kívülálló
BENE GÉZA festőművész (1900-1960)
Művészettörténet kutatásunk egyre több méltatlanul elfeledett életműre irányítja rá a figyelmet. Ezek közé tartozik Bene Géza (1900-1960) festőművész oeuvre-je is. Bene Géza életpályája a két világháborút is magába foglaló időszakon ívelt át, és több művészettörténetileg izgalmas korszakot is magába foglalt. Így a két világháború közötti progresszív szellemiségű művészetnek volt a képviselője, a KUT (Képzőművészek Új Társasága) és az UME (Új Művészek Egyesülete) tagja. Majd a második világháború után a fordulat éveinek nevezett időszakban modern festészetünk Európai Iskolán kívüli képviselője lett. 1948 után teljesen visszavonultan, rajztanítás mellett alkotott. Egész életében intranzigensen ellenállt a kor művészetpolitikai elvárásainak, belső emigrációba vonult, s az invenció vezette egész alkotói folyamatában. Így alakította ki a negyvenes évek első felétől a közvetlen természetélményen alapuló, konstruktív szürrealista tájátírásait. Bene Géza magányos művész, örök kívülálló volt, félrehúzódott a művészeti közélettől, élt csupán tanári fizetéséből. Amikor művészetének konjunktúrája lett volna, akkor is ott maradt otthonának falai között. Most megjelent hiánypótló monográfiája, tudományos igénnyel dolgozza fel pályáját, amely által a 20. századi magyar művészettörténet (tér)képén újabb fehér foltokat tölthetünk meg színnel.
ISBN 963 7792 31 7 ISSN 1215 4814 8
Új Művészet Alapítvány, Budapest, 2001 Sorozatszerkesztő SINKOVITS Péter Lektorálta PATAKI Gábor Könyvterv BENICZKY Miklós FotÓ BERÉNYI Zsuzsa, MESTER Tibor, Új Művészet fotóarchívum
Nyomta és kötötte a Nalors Grafikai Kft., Vác