Igazolt hiányzó
Takács Máté kiállítása
Klauzál 13 Galéria, Budapest – 2014. április 4-június 3.
Takács Mátéval ahhoz a generációhoz tartozunk, akik értik a következő mondatot: никто не отсутствует. Ezzel kezdődött minden orosz óra. Jelentettük a товариш учительница-nak, hogy: „senki nem hiányzik”. Az igazolt hiányzás a tanintézményekben épül be alapfogalmaink közé. Azt jelöli, ha valaki igazolni tudja az iskolából való távolmaradásának okát.
Takács Máté jelenlegi képei egyrészt általánosan a hiányzás tényéről, másrészt a hiányzó személyekről mint egyedi esetekről szólnak. A személyes, meghitt emlékeket a képpé válás egyetemes emlékezetté tágítja.
Az emlékek felderengő, mélyről előrajzó és egymásra rakódó rétegeit a pausz alkalmazása teszi még szemléletesebbé. Úgy homályosítják a látványt a pausz lapok a képeken, ahogy az emlékek derengenek. Sokszor szándékosan nem akarunk emlékezni, máskor épp akaratunk ellenére válnak ködössé emlékeink. De egyes részletek élesen körvonalazódnak, akárcsak Takács figurái a pauszok felületén.
A groteszk Takács Máté művészi közege, ebben érzi leginkább otthon magát. Képei hol ironikus, hol éles kritikai megfogalmazások napjaink torzult értékrendjével, vagy kifejezetten a fogyasztói társadalommal szemben, másrészt abszurd korrajzok.
Ahogy az életben, úgy a művészetben is igaz, hogy végső soron az ember csak önmagára számíthat. Néha hiányoznak nekünk, de legfőképp mégis arra vágyunk, hogy mi hiányozzunk.
A hiányzó nem csak távol marad, de mulaszt, azaz nélkülöz is. A kívülállás nehéz helyzet. Az ember vállalja azt, hogy magára marad, olykor egészen reménytelenül. A kívül maradó művész a szabadságért cserébe lemond egy biztonságos langymeleg közegről és a sikerről, vagy legalábbis annak illúziójáról. A siker kétélű fegyver – egyrészt elbizakodottá tehet, másrészt viszont a hiánya elkeserítheti az alkotókat.
Az Igazolt hiányzás című kép személyes családunk mellett átvitt értelemben a művészetre is utal. Az Igazolt hiányzó az ebből a családból igazoltan távol maradóra, magára a művészre vonatkozik, aki az Outsider című képen meg is jelenik. A sorozat a művésznek a sikerrel kecsegtető művészeti közegből való kiválását jelenti. A hiányzás ebben az esetben az autentikus magatartást jelzi, és ezért igazolt.
A média által naponta sulykolt illuzórikus, sikerorientált világában sajnos túl sokan bolyonganak a trendek útvesztőiben. Szerencsére mindig akadnak alkotók, mint Takács Máté is, akik mit sem törődve a művészeti színtéren zajló rivalizálásokkal, csak teszik az egyetlen hiteles dolgot, amit művész tehet: alkotnak. (T)rendületlenül.
(Élet és Irodalom 2014. április 25. 8.)
JadeArt 