Living Collection day

Hungarian National Gallery, Budapest 23 November, 2019

Élő Gyűjtemény nap

Magyar Nemzeti Galéria, Budapest – 2019. 11. 23.

2019. november 23-án egy összművészeti esemény részesei lehettek mindazok, akik eljöttek a Magyar Nemzeti Galériába, az Élő Gyűjtemény napra. A Szinkronban – Kortárs kapcsolódások klasszikusokkal című tematikus múzeumi nap az Élő Gyűjtemény kiállításhoz kapcsolódva gazdag multikulturális rendezvény keretében érdekes programokon nyújtott lehetőséget, hogy a látogatók még behatóbban megismerjék a tárlatot.

Néhány képben szeretném felvillantani ennek a napnak a fontosabb eseményeit, a teljesség igénye nélkül. Az egyszeri és megismételhetetlen programok a személyes részvételt feltételezik, de talán mindazokat, akik lemaradtak kicsit kárpótolja ez a poszt. Készültek videófelvételek is, ezek utómunkálatai még tartanak, így majd később kerülnek megosztásra, most csak néhány részletet ragadok ki, és elsősorban az egész élményszerűségét, hangulatát igyekszem visszaadni.

Gaál József saját szoborpárjánál

Az Élő Gyűjtemény rendhagyó tárlat, amely szó szerint felbolygatja a múzeum életét. Az időszaki kiállításoknál szokásos egy térben való megjelenéssel ellentétben birtokba veszi a Magyar Nemzeti Galéria épületének szinte egész terét, s a látogatókat egyfajta kiállítástúrára invitálja. Arra ösztönöz, hogy járják végig az állandó kiállításokat.

Gaál József tárlatvezetése – Rabóczky Judit Rita Királynő és Goldman György Munkás

A nap Gaál József kiállító művész tárlatvezetésével indult, a saját szobrát is tartalmazó szoborpárostól kezdtük a múzeumi túrát. Ez is ennek a tárlatnak az egyik élő, eleven sajátossága, hogy bármelyik kiállított szoborpárt kijelölhetjük kiindulópontnak, így alternatív útvonalakon járhatjuk végig a kiállított művek helyszíneit.

Gaál József tárlatvezetése – Turcsány Villő és Stróbl Alajos szoborpárja

A térképen jelölt sorszám (1-10.) segít az eligazodásban, és azon a sorrenden alapul, ahogy a múzeumi látogatók az épületbe beérkezve végigjárják az állandó kiállításokat. Gaál József vezetése nagyon élményszerű volt, sok érdekes adalékkal egy művész, kolléga és tanár szemén keresztül pillanthattunk be a szoborpárok egymással való összekapcsolódása és az elhelyezésük során velük kapcsolatba kerülő többi műtárgy diskurzusaiba.

Gaál József tárlatvezetése – Antal Malvina Iteráció című installációja

A Cipolla Collectiva kortárs tánc performance-ai konkrét szoborpárokhoz készültek, és ezek a 5-10 perces előadások több időpontban, déltől kezdődően az adott szobrok helyszínénél kerültek bemutatásra.

 

13 órától kezdődött a kurátori tárlatvezetésem, amit Szabó Ádám Standby című installációjánál kezdtünk, amely az egész projektet összegző, és az egész kiállítás sorozat alapjául szolgáló raktári szituációt idézi meg.

Kurátori tárlatvezetés – Szabó Ádám Standby című installációja

Kurátori tárlatvezetés – Drabik István Lépő és Somogyi József Bányász szoborpárja

A kurátori vezetést Bakos Ildikó és Vígh Tamás szoborpárjánál fejeztem be, és adtam át a stafétát Bakos Ildikónak, aki innen kezdte az ő tárlatvezetését.

Bakos Ildikó tárlatvezetése – saját szoborpárjánál

Nagyon izgalmas volt mindegyik művész tárlatvezetése, hiszen egészen más szempontokat ragadnak ki, más dolgokat emelnek ki, mint én. Azok a látogatók, akik végighallgatták az összes tárlatvezetést, nem csak kilométerben, de információban és élményben is gazdagodtak. Ildikó tárlatvezetéséből kiemelném a felkészültségét, hiszen utánanézett, utánaolvasott azoknak a gyűjteményünkben lévő szobrok alkotóinak, akiket kevéssé vagy egyáltalán nem ismert. Így sok érdekes adalékkal szolgált velük kapcsolatban is.

Színpadon a MÖRK, a Magyar Nemzeti Galéria kupolaterében

Ezután következett a nap legizgalmasabb, és általam leginkább várt része, a Mörk együttes a kiállításon látható szobrokhoz kapcsolódó zenei reflexiói, amit egyórás koncerten adtak elő. Félig előre megkomponált, félig improvizatív zenei utazás volt ez. Mint megtudtuk mind a négyen 1-1 szoborpárt választottak, ami őket leginkább inspirálta a kiállított anyagból. Aki kiválasztotta a szobrot, az egyben annak hangszereléséért is felelt. Ennyiben volt zeneileg előre megtervezett a darabok felépítménye, a többi, a varázslat ott, egyszer és megismételhetetlenül zajlott. Talán nem véletlen, és én erre is számítottam, hogy a szoborpárok esetében mindegyiküket elsősorban a kortárs plasztikai mű inspirálta, indította el a zenei továbbgondolás irányába. Ilyen módon a kiállítás beteljesítette egyik alapvető célját, hogy a kortárs művek bevonásával szólítsa meg a jelenkor emberét, alkotóit, akik ezáltal közvetetten, de mindenképpen kapcsolatba kerültek a gyűjteményből kiválasztott már klasszikusnak számító szobrászati művel, művekkel is. A szoborpárok, és a körülöttük lévő állandó kiállítási műtárgyak valamint a nézők diskurzusa zenei hangokkal, párbeszédekkel vált teljessé. A hangsávokból összhangzatok, szimfóniák bontakoztak ki, és töltötték be a kupolateret.

 

Az elhangzás sorrendjében a következő szoborpárokra reflektáltak zenével az együttes tagjai. Bakos Ildikó Szarvas szobra, amelyhez az alkotó Vígh Tamás Szarvas és farkas című művét választotta párnak. A szarvas mitikus lényét, és Bakos Ildikó ábrázolásának archaikus, szimbolikus megjelenítését tükrözte a hozzá írt ősi rítusok hangulatát idéző zenei kompozíció.

A Mörk és a Galériás csapat – Bakos Ildikó: Szarvas – Szeifert Jason Bálint – Bán Blanka – Barabás Réka – Novai Gábor Novan – Zentai Márk – Szeifert Judit – Szabó Dániel Ferenc – Vígh Tamás: Szarvas és farkas (és aki a képről lemaradt: Pécsi-Szabó Dénes)

Másodikként Fülöp Gábor Flórája került „megzenésítésre”, amelyhez Dinnert Ferenc Pál azonos című és témájú művét választotta az alkotó, így a két tavaszallegória került egy párba a koncertnek is helyszínül szolgáló aula terében. A zenei adaptáció olyan volt számomra, mintha minden egyes hang, dallamfoszlány egy-egy éppen kibomló kis virág lenne, a Flóra szobor testét elborító mezei virágok közül. A természetben feloldódó ember panteisztikus világszemlélete nyert zenei kifejezést a zenei darab által.

Szurcsik József tárlatvezetése – Fülöp Gábor Flóra és szoborpárja

Harmadik Gaál József Katona III. és Nemes Attila Lenin szoborpárja volt, amelyhez valóban adekvát drámai zenei kompozíciót hallhattunk. Ezt a zenei blokkot Szeifert Jason Bálint jegyezte, a felvezető szövegben meg is fogalmazta gondolatait, a szoborválasztásával kapcsolatban. A cél egy eléggé (el)borzasztó zenei darab megalkotása volt, azt kell mondani ez megvalósult. A drámai hangulatú intro után minden hangszer egyszerre kapcsolódott be, hangos robbanásszerű zenei összhangzattal. A zenei felépítmény érzékeltette azt a drámai feszültséget, amit a világháborús mementóul is értelmezhető, a névtelen hősöknek emléket állító abroncsos maszkot viselő Katona plasztika és a vele párban megjelenő fehér márványból készült, természet formálta kődarabra emlékeztető deheroizált Lenin fej  kettőse képvisel. Hátborzongatóan elgondolkodtató, katartikus előadás volt.

És végül, de nem utolsó sorban Majoros Áron Zsolt Korlát című szeletelt acélszobra és párja Borsos Miklós Alvó lány fehér márvány plasztikája kaptak egy nagyon érzékeny társművészeti interpretációt. A Csontváry pihenőn elhelyezett szoborpár szintén látható volt a koncert helyszínéről. A kibertérből a valóságba ki-be járó lélek rezdülései szólaltak meg a szobor ihlette zenei darabban, amelyet Zentai Márk énekes jegyzett, aki nem csak zenei alapokat, de egy nagyon érzékeny, irodalmi szöveget is komponált és adott elő ebben a záró részben. Majoros Áron szobrászatának alaptémája az ember és a tér, illetve az ember külső és belső tere közötti kapcsolódási pontok feltérképezése. Szobrainak szeletekkel való „megnyitása” által a külső és belső terek, átjárhatósága, illetve egymásra hatása válnak főszereplőkké szobrain. Általuk olyan fogalmi kérdéseket is felvet, mint az egyetemes és a személyes, illetve az intim és a publikus határai, azok átlépésének kérdései, és a határok bővítésének vagy szűkítésének lehetséges következményei. Nagyon aktuális problémafelvetés ez mai, virtuális terekkel tovább tágított világunkban, amelyhez a legjobb formai megoldást választja: a digitális rétegektől kölcsönzött szeleteket. „Lézerrel szeleteljük fel a mindenséget.” – szólt a szöveg egyik ide illeszkedő sora. Márk gondolatébresztő és lírai verses prózája ezzel a felütéssel kezdődött: „Átlátni magunkat / Átlátni magunkon és / megérteni mikor, kivel, hogyan és hogyan nem / de főleg, hogy MIÉRT működünk…“

Gaál József tárlatvezetése – Majoros Áron Zsolt Korlát című szobra

Úgy érzem, nagyon komoly dologgá nőtte ezzel a zenei programmal ki magát a rendhagyó kiállításom, számomra ez eddigi munkáim között is a legmagasabb helyet foglalja el, hiszen nem csak képzőművész generációkat (kortársakat a múzeumi klasszikusokkal, illetve a kortársakon belül is fiatal, közép- és idősebb generációkat), de társművészeket (zene, tánc) is sikerült mozgósítani, ráadásul nagyon magas színvonalon.

Mörk

Tudtam, hogy jó lesz, de a valóság felülírja az elképzeléseket… mert ezt át kell élni, ott kell lenni, egyszeri és megismételhetetlen. Sajnálhatja, aki nem láthatta, hallhatta… Remélem, a zenekar által készített felvételeket is lehet majd látni, hallani, emlékeztető dokumentum erről a (művészet)történeti, összművészeti pillanatról. Az egész esemény, legfőképp a zenei reflexiókkal, új perspektívákat nyitott kortárs művészeti gondolkodásomban is, és nagyon remélem, hogy valamilyen formában lesz folytatása az együttműködésnek.

Szurcsik József tárlatvezetése – saját szoborpárjánál

Nehéz volt a koncertélmény után belevágni, de Szurcsik József tárlatvezetése még csak azután kezdődött, méghozzá mivel az ő szoborpárja fogadja a Barokk pihenőn a látogatókat, így a térkép szerint, az 1. számú helyszínről indult. Izgalmas és élvezetes előadásmódja magával ragadó. A fáradtságot hirtelen el is felejtette mindenki, és szerencsés, aki kitartott, mert tényleg egyedülálló élményben volt részünk.

Szurcsik József tárlatvezetése – saját szoborpárjánál

Sajnos a múzeumi zárás, amit  a legfelső szintről kezdenek már folyamatban volt, mire a 2. emelethez érkeztünk, így csak a kiállítási helyszínek felét, 5 szoborpárt tudtunk megtekinteni Szurcsik József tolmácsolásában. De tényleg kerek egész volt így is a vezetés és az egész nap is.

Ide a végére beillesztem a számomra legkedvesebb fotót, ami a koncert után készült az egyik megszólaltatott szoborpárnál Bakos Ildikó és Vígh Tamás műveinél.

Szarvasok, Mörk, kurátor a koncert után

Kapcsolódó bejegyzések | Related posts

LIVING COLLECTION DAY

INVITATION | Living Collection

LIVING COLLECTION 01 | INVITATION

Living Collection 01

Living Collection 02 | INVITATION

Living Collection 02

Living Collection 03 | INVITATION

Living Collection 03

Living Collection 04 | INVITATION

Living Collection 04

Living Collection 05 | INVITATION

Living Collection 05

Living Collection 06 | INVITATION

Living Collection 06

Living Collection 07 | INVITATION

Living Collection 07

Living Collection 08 | INVITATION

Living Collection 08

Living Collection 09 | INVITATION

Living Collection 09

Living Collection 10 | INVITATION

Living Collection 10